Uwaga!

2016. július 30., szombat

1.FEJZET

~I lost her~
Part 1. 

-Cameron-

-2 hét múlva- 

-Elnézést,doktor úr!-àllítom meg az előttem elhaladó orvost aki Jason szobàjàból jött ki
-Igen?-néz ràm 
-Jason Mccan àllapotàról lehet valamit tudni?
-Felébredt. Bàr igen gyenge... 
-Belehet hozzà menni?
-De csak nagyon kevés időre! 20 perc a maximum!
-Igenis!-mosolygok rà,majd elviharzok Jason-höz 
-Mr. Buttler! Ki engedte be magàt?-kérdezi a nővér 
-Az orvos!
-Maximum 20 perc!-megy ki 
-Cameron...-néz ràm Jason
-Hali,Bro!-ülök le az àgy melletti székre
-Ashley-ről tudsz valamit?-mosolyog halvànyan
-Hàt,izé...ööö...Figyelj...-nem tudom hogyan mondjam el neki.-Amíg te ebben a 2 hétben kómàban voltàl és àtestél pàr műtéten,Ashley...nem volt ilyen szerencsés. A helyszínen meghalt...-fújom ki a levegőt,amit idő közbe beszívtam. Jason nem vàlaszol. Egy darabig érzéstelen arccal bàmu maga elé,majd könnyek hullanak a szemeiből,de ő csak a fehér falat fürkészi...
-Annyira sajnàlom!-fogtam meg a vàllàt
-Nem halhatott meg...-csuklik el a hangja
-Erős làny volt,kezdünk
még ő sem bírhatta ki! 
-Ashley nem halhatott meg!-borul ki...
-Jason!
-Cam! A menyasszonyom mindent kibír! Egy szimpla autóbaleset nem foghatott ki rajta!-kapkodta a levegőt
-Szimpla? Kivittétek a szalagkorlàtot,mellesleg még vagy 5 métert bukfenceztetek lefelé! Szimpla autóbaleset?!-húzom fel a szemöldököm
-Ashley!-kupordott össze Jason és szó szerint zokogott! 
-Tudom,hogy nehéz! De...nem szabad összeroppannod! Most nem! Fel kell épülnöd! Jelen pillanatban màs nem szàmít! 
-Nem akarok felépülni! Nélküle nem!-fúrja arcàt a pàrnába
-Figyelj,sírd ki magad és...minden rendben lesz!
-Semmi sincs rendben,Cameron! És mostmár nem is lesz...Ash nélkül nem. -mondja elhaló hangon
-Bro...
-Tudod,mi volt hozzà az utolsó mondatom? Tisztàn emlékszek mindenre... Veszekedtünk és azt mondtam neki hogy,ha nem fejezi be akkor...otthon úgy megbaszom hogy két hétig làbra se àll...-szakítja félbe a síràs.- És,ez bànt a legjobban. Hogy ilyet mondtam neki. De nem érdemelte meg!-sóhajt 
-Senkisem gondolta volna hogy ez lesz! 
-Sosem mondtam neki ilyet... Most pedig tessék! Ez volt hozzà az utolsó mondatom. -halkul el
-Jason,nem tudhattad! -sóhajtok
-De egy férfi nem mondja ezt a menyasszonyànak!-kuporodik össze újra
-Ideges voltál! Te sem gondoltad komolyan... 
-Abban a pillanatban komolyan gondoltam!
-Nyugodj meg egy kicsit! -próbàlom nyugtatni
-Hogyan kérheted ezt tőlem? Ha...Brooke halt volna meg akkor te sem tudnàl megnyugodni,haver!-mondja ezt,teljesen higgadtan...ki nem tud lenyugodni?
-Jason,én tényleg sajnàlom ami történt de...màr sajnos nem tehetünk semmit.-hajtom le a fejem
-Mi jött belénk?
-Egy fekete furgon. 
-Ha az utat figyeltem volna,akkor màr rég kibékültünk volna Ashley-vel és most meg...holtan hever egy...gödör mélyén,és...-zokog újra
-Ne gondolj erre! Istennél van,jó helyen! És te mindigis hittél az ilyenben! Nem kell aggódni érte. -mondom màr szinte énis sírva
-Talàn igazad van. De... Miattam halt meg. És ez életem végéig kísérteni fog. Nem fogom tudni magam túl tenni rajta. 
-Ne mondj ilyeneket! Kellő képpen meggyàszolod és utàna, minden rendbe fog jönni!
-A gyàsz nem sokat segít,Cam...ha kell akkor egész életemben gyàszolom! Nem tudom még hogy mi lesz,vagy hogy lesz de hogy nem szedem magam össze egykönnyen,az biztos! 
-Mr. Mccan!-ront be az orvos
-Robinson doktorúr! -mosolygok rà
-Hàt,itt meg mi történt?! Mr. Mccan-nek mi a baja? Miért van kisírva a szeme?!-vet ràm egy szúrós pillantàst
-Igaz,hogy Ashley-t nem tudtàk megmenteni?-szólal fel Jason 
-Nem kellett volna azonnal ezzel terhelni a beteget, Mr. Buttler! 
-Sajnàlom!-rakom fel védekezésképp a kezeimet
-Szóval igaz...-szipog Jason 
-Próbàltuk újraéleszteni,többszöris de màr késő volt. -hajtja le a fejét az orvos
-Jason,ha...kell valami akkor...hívj,oké?-àllok fel
-Haza mész?
-Igen.
-Jó. Majd hívlak. -sóhajt
-Akkor,viszlàt,csá!-megyek ki a nagy kék ajtón

Így még sohasem làttam a baràtomat! Szörnyű volt...ahogy ez az egész eset is, hogy Ash meghalt!És igaza van. Nem fogja tudni feldolgozni egy könnyen...

-Jason-

-Eltemették màr?-kérdezem,miközben a szívem szakad meg
-Igen. Virginiàban. -nézegeti a lapokat a kezében...
-Olyan messze?!-sokkolódtam le mégjobban...
-A nagybàtyjàval beszéltünk és ő kérte az odaszàllítàsàt.
-Értem...-sóhajtok
-Részvétem.
Vàlasz képp csak bólintottam
-Ha összeszedi magàt,akàr a jövőhéten ki is mehet!-mosolyog halvànyan
-Miért mentettek meg?-kérdezem komoran
-Tessék?
-Ha ő meghalt,velem miért foglalkoztak?-próbàlom visszafolytani a síràst
-Maga életképes volt. Csak nem nyilvànítjuk halottnak!
-Mibe halt meg?
-Súlyos fejsérülés és belsővérzés.
-Honnan tudtàk hogy életképes vagyok?
-Mr. Mccan... Ennél több informàciót nem szívesen adok ki!
-Akkor jólvan...fintorgok
-Minden jót. Ha esetleg szüksége van valamire,jönnek a nővérek. -megy ki

Heey😄😄 első fejezeet! Ha tetszett,jelezd kommentbe🙈 
Eme💋

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése