4.FEJEZET

New home 

~part 2~

-Jason- 

-Ahj,bocsà...-kezdek bele,de ahogy meglàttam hogy kinek mentünk neki,lefagytam. Még gondolkozni is képtelen vagyok. 

-Haver...-löki meg a kezemet Shawn 

A làny és én csak ijedten bàmulunk egymàs szemébe,és a külvilàg megszűnik...

-Semmi...gond...-törli le az arcàn legördülő könnycseppet 

-Ashley?-kérdezem,miközben a szívem majd megszakad...
-Caroline.-nyújtja a kezét,mintha misem történt volna...
-Mivan?-szólal fel Shawn
-Caroline Fox.-mosolyog
-Az előbb miért sírtàl?-kérdezem
-Nem sírtam! Csak...allergia. De ha most megbocsàtotok,folytatom a vàsàrlàst. -mondja zavartan,majd elkullog mellettünk.
-Ashley...-szöknek könnyek a szemembe
-Hàt...-vesz nagy levegőt Shawn
-Nem! Hiszen,ő meghalt! Ja,majd csak úgy feltàmad! Még mit nem!-megyek utàna
-Hovà mész?-jön utànam
-Csak...keresem a tejet!-vàlaszolok ingerülten.
-De hiszen a tej nem itt van!
-Leszarom!-pillantom meg a lànyt,majd oda megyek hozzà
-Segíthetek valamiben?-sóhajt
-Esetleg mit szólnàl ha...meghívnàlak egy..kàvéra vagy valamire?
-Az jó lenne. -nyel egy nagyot
-Ha...befejeztük a vàsàrlàst,el is mehetnének,nem gondolod?
-De nem lehet. -hajtja le a fejét
-Miértnem?
-Sajnàlom.
-Akkor...mindegy. Csak...úgy nézel ki mint a volt menyasszonyom aki egy éve halt meg és.. Bocs hogy így ide jöttem. -veszek nagy levegőt
-A menyasszonyod?-néz a szemembe fàjdalmasan
-Igen. -nézek félre
-Menj màr el vele! Hazaviszlek ha elmész!-mondja Shawn,akiről eddig nem is tudtam hogy itt van...
-Jó lenne,de éppenséggel albérletet keresek és... -sóhajt
-Nàlunk van még egy szoba!-mondja Shawn
-De hiszen Brooke ma jön!-tiltakozom
-Majd alszik Cameronnal!
-De szerintem nem akar egy rakàs sràccal együtt lakni!
-Brooke is velünk lakik!
-De ő màs...
-Hé! Àcsi! Mi?-szólal fel Caroline vagy hogy is hívjàk...
-Nàlunk lakhatnàl!-mosolyog Shawn
-Hülye vagy?-nézek rà
-Sürgősen kéne? A... Lakàs?
-A jövőhéten ki kell költöznöm szóval...
-És neked lenne is kedved oda jönni... --fordulok el
-Jelen esetben bàrmi megfelelne...-von vàllat
-Majd még megbeszéljük ezt. -mosolygok
-Mindenesetre megadod a szàmod?-kérdezi Shawn
-Ömm...igen. -veszi elő a telefonjàt
-Megkeresem a tejet...-fintorgok,majd ott hagyom őket. Nem jöhet oda csak úgy egy szó nélkül! Nem is ismerjük őt és ki tudja ki ez! Nem vezet semmi jóra ha csak egy-két szó beszélgetés utàn mindjàrt oda jön lakni! Úgysem fogom hagyni...

*otthon*

-Nem fog idejönni! -próbálom lezàrni a témàt
-Csak mert úgy néz ki mint Ash? -csak nem hagyja abba...
-Shawn! Fogd be. -nyitok be Cam-hez,de...azt hiszem...nem pont a megfelelő időben. Brooke úgy làtom màr megérkezett és...mit csinàlnak ketten egy szobàba,ha csak nem szexelnek! Kiràly...
-Ember...-néz ràm Cam
-Bocs!-csukom vissza az ajtót
-Na bazdmeg...-röhögi el magàt Shawn
-Erre azért,szàmíthattam volna. Na,mindegy! Később akkor majd elmondom neki...-sóhajtok
-Akkor folytassuk csak,hogy Caroline miértnem jöhet ide!
-Bele estél,haver?
-Nem! De kedves lànynak tűnik!
-De...
-Félsz hogy szerelmes leszel,mi?-bök oldalba
-Te is làttad! Olyan mint Ashley és... Ahj,mindegy!-viharzok el,bàr én sem tudom pontosan hogy hova,de nagyon nincs kedvem tovàbb hallgatni ezt a hülyegyereket...
-Akkor menjél! -szól utànam
-Hülyegyerek...-motyogom magamba

*félóra múlva*

-Miért nyitottàl be az előbb?-sóhajt Cameron
-Ha elmondom nem fogod elhinni!-fogom meg a vàllàt,mire érdekesen néz ràm...
-Néha paràzok tőled haver... Komolyan. -mondja halkan
-Egy làny aki úgy néz ki mint Ashley ide akar költözni.
-Mivan?-húzza fel a szemöldökét
-Ugye nem engedjük hogy idejöjjön?
-Egyàltalàn ki ez?
-Valami Caroline...-forgatom a szemeim
-És csak úgy akar jönni lakni?-ülünk le
-Shawn akarja ràbeszélni. Màr a szàma is megvan...
-Baszki.-vesz levegőt
-Sziaaa Jason!-jön ide Brooke majd megölel
-Szia,kislàny!-mosolygok,majd ő is leül.
-Az előbbi...az...felejtsük el,jó?-mosolyog zavartan
-Nem para.-nyugtatom meg
-Szóval csak úgy Shawn ide akarja lakoltatni... -folytatja Cam
-Ja.
-Hàt,én megölöm.-pattan fel,majd az említett szobája felé veszi az irànyt,követnünk kell...kívàncsi vagyok rà hogy mit csinàl.
-Normàlis vagy?-lép be mosolyogva Cam
-Mert?-néz rà Shawn
-Egy idegent akarsz ide lakoltatni?
-Caroline kedves làny!
-Leszarom hogy kedves vagy hogy milyen! Nem jön ide. Bújkàlunk a kurva életbe! Nem engedem hogy lebuktasson minket! A faszom költözgessen àllandóan!-emeli kicsit feljebb a hangjàt
-Jajj,ne baszakodj màr!
-Jason sem akarja!
-Egyenlőre én beszélgettem vele,és nem rossz làny! Próbaidő?
-Hülye vagy?-kérdezi ugyanolyan hangnemben mint amilyenben Shawn beszélt az előbb...
-Csak emlékezz vissza hogy te is úgy kerültél ide! Ha én nem vagyok,még mindig a szüleiddel élnél! Csak gondolj bele Caroline helyzetébe. Szinte ugyanaz!
-Ahj,bazdmeg igaza van!-fordul felém
-Cameron,nehogy megtörj, baszod!-mondom neki
-Annak mi a baja?-tér vissza a témàhoz
-Albérletben lakott és eladtàk a hàzat és sürgősen kell neki valami...
-Mennyire jó csaj?-kérdezi,mire Brooke megüti a kezét.-Jól van na...-nevet fel Cameron majd megpuszilja a homlokàt
-Olyan mint Ashley volt.
-Próbaidő.-néz ràm ismét
-Neeeem!-nyöszörgök
-Akkor szavazzunk?-húzza fel a szemöldökét
-Fhú,baszodjatok meg! Csak gondoljatok bele. Ha esetleg leleplez minket. Cameron neked megint költöznöd kell,és sokkal messzebbre haver úgyhogy gondold meg!
-Nem tud leleplezni mert nem mondunk neki semmit! Tesók vagyunk aztàn annyi. -von vàllat
-Mindenkinek ezt mondtuk.-mondja Shawn
-Próbaidő. -egyezek bele keservesen
-Tudtam hogy szàmíthatok ràd testvér!-vàg egy nagy mosolyt Cam
-Csak ne örüljél neki ennyire... -fintorgok majd ott hagyom őket.

-Cameron-

-Hívd fel.-ülök le Shawn mellé
-Ahj most?-fintorog
-Nem bazdmeg,holnaputàn! Na! Gyerünk!-màsodpercek múltàn màr tàrcsàzza is. -hangosítsd ki!-mondom nek

Shawn: Caroline? Én vagyok az Shawn. A...boltos csàvó.
Caroline: Öm...Igen?-ahogy meghallottam hangjàt összeugrott a gyomrom... Ennek olyan a hangja mint Ash-nek!!
Shawn: Jöhetnél lakni.-mosolyog
Caroline: Tényleg? Szuper! Akkor... Màr ma?
Shawn:Akàr.
Caroline: Ha kb. Hàromnegyed óra múlva ott leszek az úgy...jó?
Shawn: Aha!
Caroline: Kiràly! Akkor majd érkezem. Szia!
Shawn: Heló!-nyomja ki a telefont

-Bazdmeg.-mondom lesokkolódva
-Mivan?
-A hangja..
-Mondtam hogy olyan mint Ash!
-Jasoooon!-trappolok a nappaliba ahol Jason punnyad
-Mondjad...
-Caroline hàromnegyed óra múlva itt lesz szóval...nem àrtana kicsípni magad,nem gondolod?
-Barom...-morogja
-Tudom hogy bejön neked!-húzom az agyàt
-Dehogyis! Hallod,meg sem közelíti az esetemet!
-Persze,persze...tudom én.-bólogatok mosolyogva
-Olyan buzi vagy! -lép le
-Akkoris tudom!-szólok utàna egósan
-Hagyjad màr szegényt!-vàgodik bele az ölembe Brooke,mivel közben leültem a kanapéra
-De annyira làtszik rajta!-fúrom bele arcomat a nyakàba
-Azért kívàncsi vagyok erre a lànyra...
-Énis,de...nem tudom. Rossz érzésem van irànta. -gondolkozok el
-Tessék?
-Olyan... szar érzés.-vonok vàllat
-Mert?
-Nem tudom!-sóhajtok
-Majd elmúlik.-csókol meg,majd kiszàll az ölemből.
-Most miért?-utalok az előbbi cselekedetére miközben kiskutya szemeket vàgok...
-Telefonàlnom kell. -ràntja elő zsebéből a telefonjàt
-Majd később!-pattanok fel koràbbi helyemről,majd kikapom a kezéből rozéarany iphonejàt és a kanapéra dobom.
-Cameron...-nyöszörög
-Nem kell neked mindig telefonàlni.-ölelem meg szorosan
-Szeretlek!-simogatja a hàtam
-Énis.-szorítom magamhoz jobban a csípőjét
-Nagyon. -kuncog
-Nagyon nagyon.-puszilok bele a hajàba
-Hülyegyerek,bíztam benned!-vàg hozzàm hàtulról egy tojàst Jason,ami szét is törik.
-Anyàd!-fordulok felé
-Miért kellett baszakodni velem?!-vàg hozzàm mégegyet...
-Àlljàl màr le!-fürkészem a fehér pólom,amin most természetesen ott van a tojàs fehérje és sàrgàja.
-Nem!-mondja majd megint megdob eggyel...kezdek ideges lenni...
-Bazdmeg!-indulok meg felé,mire egyre több tojàs törik össze a testemen neki köszönhetően
-Nem akarom hogy idejöjöjjön!-vàgja földhöz a tojàstartót,amiben még egy pàr tojàs talàlható...
-Nekem sem akartàl esélyt adni,és most pedig legjobb haverok vagyunk!-veszem fel a földről a szerencsére nem összetört tojàsokat,majd én is hozzàvàgok egyet...
-De ő egy csaj,baszki!-sóhajt megbànóan
-Félsz attól,hogy hàtha megbaszod?
-Olyan buzi vagy....-mosolyodik el
-Vagy te. -dobom meg újra
-Nem làttad még azt a lànyt...-hajtja le a fejét
-Ennyire?-utalok ezzel arra hogy olyan mint Ash
-Ennyire. -tekint félre
-Na bazdmeg...-teszem le a tojàsokat a pultra
-Jacob hol van?-kapja fel a fejét
-Mivan? -ez hogyan kapcsolódik ide?
-Làttad màr ma?
-Nem...-vonok vàllat
-Ahj,isteneem!!!-indul meg Jacob szobàja felé
-Ez...mi volt?-jön ide röhögve Brooke
-Mintha még nem szoktàl volna hozzà hogy ilyen vadbarom...

-Takarítsàtok fel!-mutat a trutyira ami a földön van 

-Mccan ezt remélem fel is nyalod!-kiabàlok neki,majd lekapom magamról a pólót és a szennyesbe rakom .

*háromnegyed óra múlva*

-Cam! Gyere...-hallom Brooke-ot miutàn kinyitotta az ajtót
-Hm?-futok oda hozzà,majd megpuszilom az arcàt
-Hali!-köszön Ashley...nem! Mivan?! Ez nem ő... azta.
-Össze eshetek?-kérdezem meglepődöttségembe... ő tényleg olyan mint Ashley!!!!

4.FEJEZEET😄😅 Nagyon remèlem hogy elnyerte a tetszéseteket és természetesen ha

így van,akkor kommentben jelezzétek☺

És 600+ MEGTEKINTÉS!! Te jó ég...boldog vagyok😆  

Eme💋

Megkaptam életem első díjàt😃❤

Nem,ez nem a közönség díj...ez egy màsik aminek nagyon örülök és köszönöm szépen Csenge K.-nak a New home írójànak💖 KATTINTS

JBB közönségdíj

Sziasztok!💕 Most nem résszel jövök,de az is készül:)) szóval,mint az a címből is kiderült egy díjról van szó. És ha jól gondolom,akik itt jàrnak annak a nagy része olvassa is a blogot és tetszik neki. És természetesen ha tetszik,és szeretitek a munkàmat,a szavazàsotokkal tàmogathattok engem,illetve a blogot☺
Link: Kattints😊

3.FEJEZET

New Home

~Part 1~

-Jason- 

Mindent sikerült elintéznem,bàr egész éjjel dolgoztam rajta,de megvan. Virginiàba az út van vagy 3-4 óra,de így is viszonylag időben odaérünk àtvenni a kulcsokat és stb... Hajnali 4 van,ami azt jelenti hogy keltenem kell a többieket. Jacob nem igen pihenhette ki magàt,mivel sokàig segített... De legalàbb a kocsiban tud pihenni.

Mindegy...megyek és felkeltem őket. 

-Cameron!-lökdösöm,de ez csak alszik. -Cameroon!-löködöm erősebben.

-Mivan?-nyöszörög

-Kelj fel mert hamarosan idulunk! 

-Hagyjàl màr!-húzza a takarót a fejére

-Jajj de buzi vagy...-sóhajtok

-Menj màr innen!

-De,baszódj meg! Keljél màr fel!-húzom le róla a takarót

-Fhú Jason... Mennyi az idő?!-ül fel idegesen,majd nekem vàgja a pàrnàt

-4 óra körül. -vonok vàllat

-Hogy nem tudnàl megbaszódni!-dől vissza

-Kelj fel,mert itt hagylak!-vàgom vissza a takarót és a pàrnàt,majd kimegyek.
A következő Shawn lesz...
Mikor sikerült végre őt is felébresztenem,Jacobra került a sor.
-Ilyen koràn indulunk?-àsít,majd felül
-Mondtam hogy hogy időben feküdj le...-teszem fel a kezem védekezésképp
-A többiek màr fent vannak?-kapja fel a pólójàt
-Azt hiszem...mondjuk az a barom Cameron még mindig fekszik... -sóhajtok

-màsfél óràja,az autóban-

Jacob alszik,és Cameron is... De persze mit is vàrhattam el tőle? Alapból nem akart felkelni,nem àm még hogy az útra is figyeljen...sofőr visz minket,mivel nem mertem egyikőnkre sem bízni a vezetést.

-Nagy hàz?-kérdezi Shawn
-Elférünk benne.-vàlaszolok egyszerűen
-Értem...-néz ki az ablakon

Virginia...az igazat megvallva félek odamenni. Ashley ott van,és... Nem hiszem hogy hosszútàvon képes leszek-e ott maradni. csak ő jàrna a fejemben és beleőrülnék...

-Virginàban-

-Akkor...köszönöm szépen hogy elhozott. -mondom a sofőrnek majd kipakolunk.
-Ahj,istenem...kurva jó!-kezd el megint nyafogni Cameron
-Jobb ha megölnek?-vonszolom az ajtóhoz a két bőrönd cuccot...
-De,àlmos vagyok!-sóhajt fintorogva
-Mindenki àlmos!
-Nem értünk volna rà pàr óràval később indulni...-forgatja szemeit
-Nem,nem értünk volna rà! A hàz tulajdonosa is 10 perc múlva itt lesz!-megyek vissza a többi csomagért
-Mennyi az idő?-szólal fel Jacob
-8 óra körül...-von vàllat Shawn
-Na és Brooke majd jön? Vagy tàvkapcs?-érdeklődök
-Bazd....ó,hogy a...-csap a homlokàra Cameron
-El se mondtad neki?
-Nem!-rúg bele a földbe,mire mindannyian nagy nevetésben törünk ki...
-Rohadt vicces...-mosolyog gúnyosan
-Igen,az.-mosolygunk vissza
-De,nem hiszem el!
-Majd szólsz neki...-vonok vàllat
-Meg fog ölni.-gondolkozik el...
-Az szép.-hozza ide Shawn az utolsó darab tàskàt is.
-Minden jót!-int a sofőr majd elhajt.
-Amúgy ez a hàz nagy... És van kerti medence is?-nézelődik Cameron mikor végre lenyugodott.
-Persze!-mondom
-De akkorsem jobb mint ami otthon van...-sóhajt Shawn
-Szerintem de! Hàt,nézzél màr rà!-mondja Jacob
-De...ez olyan màs!
-Majd megszokod,haver!-nézek rà
-Hm...
-Mikor jön màr az az ember? Aludni akarok!-sóhajtozik Cameron
-Jön majd! Màr úton van.
-Akkor jó...
-Olyan ismerős...pedig nem rémlik hogy jàrtam volna màr itt. -sétàlgat Jacob
-Itt nőttél fel...biztos voltàl màr itt! Max. Nem emlékszel.
-Mindegy. -jön vissza
-Ha végre bejutunk abba a hàzba,az lesz az első hogy kivàlasztom a legnagyobb szobàt a legnagyobb àggyal és egésznap aludni fogok!-mondja Cameron
-Hàla isten...-mondom komolyan,de aztàn el is röhögöm magam...

*délutàn*

Végre minden megvan. Még csak azt kéne kideríteni hogy hol nyugszik Ashley. Ami nem lesz egy egyszerű dolog...

-Cameron még mindig alszik...-lógatja bele làbàt a medencébe Shawn.
-Brooke meg fogja ölni szóval,inkább aludjon. -mosolyodok el
-Ashley-n gondolkozol,mi?
-Igen...-vàlaszolok lehangoltan
-Meg lesz. -mosolyog halvànyan
-Hàt...remélem is. -sóhajtok
-Mivan,ha nem is halt meg?-gondolkozik el
-Ezt meg hogy érted?-nézek rà igen csak érdekesen
-Nem tudom...csak úgy eszembe jutott. -von vàllat
-Ő meghalt... -hajtom le a fejem
-De,mi lenne ha egyszer csak felbukkanna?
-Hülye vagy? -nézek fel
-De gondolj csak bele!
-Az...felül múlhatatlan lenne,de... Akkoris hülye vagy!-vonom fel a szemöldököm
-Kösz.
-Nem jön vissza. Tudod hogy hànyszor kívàntam màr?-tör ràm a sírógörcs
-Nem tudom...nekem van egy olyan érzésem hogy még mindig él. Valahogy,nem tudom.
-Mert hülye vagy. -sóhajtok fàjdalmasan
-Jajj,fejezd màr be!-fröcsköl le
-Baszódj meg!-fröcskölöm vissza,mivel a medencébe vagyok. Ami...előny vagy mit tudom én...
-Igazàból Cam is mondta màr egy pàrszor...
-Mik vagytok ti? Jósok,vagy mi a fasz?
-Valami olyasmi. -kuncog
-Miért kell ilyennel fàrasztani a normàlis embereket?
-Ez nem fàrasztàs...csak gondolj bele. -hagy faképnél
-Hülye...-motyogom,majd kiszàllok a vízből

*3 hónap múlva*

Immàr 3 hónapja lakunk itt. Eddig úgy néz ki hogy minden nyugis,bàr néha berezelek...

-És,ma kik vannak soron?-nézegeti Shawn a kis jegyzettömböt amiből megtudjuk hogy ma kik mennek vàsàrolni...
-Én nem fogok menni!-teszi fel a kezét Cameron
-Olyan buzi vagy. -nézek rà érdekesen
-Vagy te. -mosolyog ràm
-Én és Jason... -sóhajt Shawn
-Nem akarok vàsárolni!-vàgom rà
-Ki a buzi?-kapom vissza Cameron-tól
-Na,gyere menjünk!-indul meg
-Baszki...na csà!-pacsizunk le Cameronnal
-Ha nem zabàlnàtok annyit,most nem kéne vàsàrolni. -érünk ki az utcàra
-Mert te nem zabàlsz...-sóhajtok

*az üzletben*

-Van még pénzed? Kell venni még tejet is,mert zabpelyhet akarok enni!-sóhajtok feszülten,mivel Shawn-al baszakodunk mert lehet hogy nem hoztunk elég pénzt...
-Nem tudom!-mikor ezt kimondj,érzem hogy valaminek/valakinek nekimentem a kocsival
-Ahj,bocsà...-kezdek bele de ahogy meglàtom hogy kinek mentünk neki,azonnal...lefagytam. Még gondolkozni is képtelen vagyok!

*Cameron*

Valaki kopog,így hàt megyek és kinyitom
-Ki az?-àllok az ajtóban unottan,de ahogy meglàtom hogy Brooke az,azonnal elmosolyodok!
-Màr a barátnődet sem ismered meg?-neveti el magàt
-Gyere be! Most!-húzom be a lakàsba,majd megcsókolom.
-Azta...-kuncog
-Hiànyoztàl!-ölelem meg szorosan
-Te is!-szorít magàhoz
-Sajnàlom,hogy elfelejtettem akkor szólni! Sajnàlom,sajnàlom,sajnàlom!-adok egy puszit a vàllàra
-Sajnàlhatod is. 3 hónap nélküled. Kemény volt!-próbàl magàhoz szorítani mégjobban
-Szeretlek. És legalàbb màr itt vagy!-súgom a fülébe
-Én is szeretlek. Nagyon. De hamarosan dél és te még mindig nem öltöztél fel. -mér végig,miutàn abbahagytuk az ölelkezést...
-De gondolom nem bànod hogy...így làtsz...-mosolygok
-Nem. Épp ellenkezőleg. Kifejezetten tetszik a làtvàny. -kuncog
-Annak örülök. -csókolom meg újra,ami hosszúra nyúlt,de...annàl jobb.
-A többiek hol vannak?-sétàlunk be az étkezőbe
-Shawn és Jason vàsàrolnak,Jacob szerintem meg... Alszik vagy mi... -ülünk le
-Értem. Szép hàz!-néz körül
-Ugye?-mosolyodok el
-Értékes emberek laknak benne. -mosolyog ràm
-Szóval így gondolod... -fogom meg a kezét
-Hát persze!
-Csak hogy sokkal értékesebb vagy mindannyiunknàl.
-Szeretlek.
-Énis. -néz a szemembe

Szeretném az egész napot csak vele,a többi idióta nélkül tölteni! Sok mindent kell még bepótolnunk.

3.FEJEZEET😃 nagyon remélem hogy elnyerte a tetszéseteket,és ha így van,azt ne felejtsétek el a tudtomra adni kommentben😉💖 

-

2.FEJEZET

-1 év múlva-

 ~I lost her~ Part 2.

-Shawn-

-Embereeek,nekem olyan ötletem van!-fut be a nappaliba Jacob...(a legkisebb)
-Mondjad!-dob neki Cam egy tenisz labdàt,amivel az imént szórakozott
-Tudjátok,van Mandy...-vàodik le a fotelbe
-Ne kezd màr megint! Nem kell neked csaj! -dőltem hàtra a kanapén
-Lehet hogy nem,de ez igen!-sóhajt mosolyogva
-Mesélj...-sóhajt Cam
-Kell sok gyertya!
-Na azért ennyire ne! Nem szabad! Mert ha nemet mond vagy valami akkor nagyon ràcseszel!
-Szerintem az meghatja a csajokat!-bököm oldalba a mellettem ülő barmot...
-Akkor mit csinàljak? Semmi se jut eszembe!-sóhajt Jacob
-Bàrmit,csak ne olyan nagy dolgot! Brooke-nak
sem mertem nagy dolgot csinàlnii. Érd el hogy ne azért legyen a csajod mert csinàltàl neki valamit hanem mert bejössz neki!-von vàllat
-Lehet hogy igazad van...-töpreng Jacob
-Nekem,mindig igazam van!-mosolyog önelégülten
-Szerintem még ràérnél vele...-nézek Jacobra
-Mire vàrjak?-mosolyog,jelezvén hogy befejezte a témàt
-Jacob,el kell tűnnöd innen!-battyogott be Jason
-Mi?-néz fel Jacob
-A szüleid... Kezdenek rájönni hogy itt vagy. És ha megtudjàk és idejönnek akkor nekünk végünk.
-Neee!-pànikol be
-Senkisem tudja hogy itt van! Honnan tudnàk màr pont a szülei?!-àll fel Cameron
-Benett... Mindent meg tesz azért hogy elpusztítson. -vàlaszol Jason egyszerűen

-Jason-

-Ő sem tudhatja!
-Ő mindent tud. -sütöttem le a tekintetem
-Szóval így vélekedsz...-ràzza meg a fejét
-De,nem akarok elmenni!-szólal fel Jacob
-De a szüleidet sem akarod!-fordulok felé
-Hova mehetnék még? A vilàg végére eljöttem. Itt vagyok. Egyéb ötlet?-néz rànk idegesen
-Virginia...-hozom fel az ötletet
-Na nem! Nem engedem hogy megint összetörj! Talàlj ki valami màst mert oda biztos nem! -àll fel Shawn is...
-Jacob ott született! A szülei pont erre nem fognak gyanakodni! Hiszen az ember mindig pont a legegyszerűbb megoldàsra nem gondol!
-Igaza van!-szólal fel újra Jacob
-De... Virginia nem neked való! Hiszen...
-Nem fogok összetörni! még mindig össze vagyok,úgyhogy semmi bajom nem lesz!
-Ha nem vàgsz eret...-hajtja le a fejét Cam
-Virginiàba megyünk,és kész! Hajnalban indulunk. Gyere Jacob,pakoljunk össze!-invitàltam a kiskrapekot,aki jött is.

Jacob... A szülei nagy maffiavezérek. Akik egy részben a csalàdom is. Tàvoli rokonok... És nem bírtuk nézni a többiekkel ahogy olyanba kényszerítik bele ilyen fiatalon amit nem akar. Ahogyan ott sírt pàr hónapja hogy hozzuk el... Szörnyű volt. Így hàt elhoztuk. Ide New York-ba. Megszökettük egyik éjjel...

-Ki volt az az Ashley?-érünk be a szobàjàba
-Te...tessék?-sokkol a kérdése
-Szeretted. A baràtnőd volt?-néz rám
-A menyasszonyom. -szöknek könnyek szemembe
-Nem azért kérdeztem! Ne haragudj csak... A sràcok beszéltek róla és...
-Semmi baj! Illik tudnod. -törlöm meg szemeim
-Sajnàlom. -sóhajt megbànóan,majd elő kotoràssza a bőröndjét
-13 éves vagy. Nem itt lenne a helyed! Normàlis csalàdban kéne felnőnöd! Nem...így!-mondom neki elgondolkozva
-Ezt most,hogy érted?
-Nem jó neked itt. Bizonyàra hiànyozhatnak a szüleid meg minden....
-Jó itt nekem. Nem akarok ott lenni. Kösz hogy elhoztatok!-mosolyog ràm halvànyan majd pakolni kezd.
-Csak mert...néha szükséged lehet egy apàra vagy anyàra és...
-Többé nincs ràjuk szükségem. Főleg nem apàmra! Az kellene még...-szakít félbe
-Ha most Ashley itt lenne,minden kívànsàgodat teljesítené! El lennél kényesztetve. -mosolygok fàjdalmasan
Csak egy mosollyal díjazta.
-Bírna téged.
-Miatta akarsz menni Virginiàba,ugye?
-Részben. Még nem voltam a sírjànàl. -sóhajtok
-Értem.
-De,pakoljunk inkàbb!-erőltetek egy mosolyt az arcomra,majd bele is kezdünk

-fél óra múlva-

-Mindened meg van?-indulunk vissza a sràcokhoz. 

-Aha,asszem...-babràl a nyaklàncàval

-Asszed... Oké.

-Jól van na...-nevet fel

-Azt kitalàltad màr,hogy hova a faszomba fogunk menni? Hogy hol fogunk lakni Virginiàban?-kérdezi Cam

-Meg lesz minden. Nyugalom. -közlöm nyugodtan. 

-Remélem is,Jason mert ha nem úgy lesz akkor azonnal jövök haza,és felőlem azt csinàlsz amit akarsz!

-Jól van màr,na! Felfogtam. -hagyom faképnél a konyhàba menet. 

Hey! Màsodik fejezeet😃Remélem elnyerte a tetszéseteket habàr raktam bele egy új szereplőt,akire az elején nem is gondoltam😊 És eu is ugyanolyan csöppnyi fejezet mint az első és ezért ne harargudjatok.  De ha tetszett akkor jelezd kommentben,és tudod! Hagyj nyomot magat utàn😉

Eme💋

1.FEJZET

~I lost her~
Part 1. 

-Cameron-

-2 hét múlva- 

-Elnézést,doktor úr!-àllítom meg az előttem elhaladó orvost aki Jason szobàjàból jött ki

-Igen?-néz ràm 

-Jason Mccan àllapotàról lehet valamit tudni?

-Felébredt. Bàr igen gyenge... 

-Belehet hozzà menni?

-De csak nagyon kevés időre! 20 perc a maximum!

-Igenis!-mosolygok rà,majd elviharzok Jason-höz 

-Mr. Buttler! Ki engedte be magàt?-kérdezi a nővér 

-Az orvos!

-Maximum 20 perc!-megy ki 

-Cameron...-néz ràm Jason

-Hali,Bro!-ülök le az àgy melletti székre

-Ashley-ről tudsz valamit?-mosolyog halvànyan

-Hàt,izé...ööö...Figyelj...-nem tudom hogyan mondjam el neki.-Amíg te ebben a 2 hétben kómàban voltàl és àtestél pàr műtéten,Ashley...nem volt ilyen szerencsés. A helyszínen meghalt...-fújom ki a levegőt,amit idő közbe beszívtam. Jason nem vàlaszol. Egy darabig érzéstelen arccal bàmu maga elé,majd könnyek hullanak a szemeiből,de ő csak a fehér falat fürkészi...

-Annyira sajnàlom!-fogtam meg a vàllàt

-Nem halhatott meg...-csuklik el a hangja

-Erős làny volt,kezdünk
még ő sem bírhatta ki! 

-Ashley nem halhatott meg!-borul ki...

-Jason!

-Cam! A menyasszonyom mindent kibír! Egy szimpla autóbaleset nem foghatott ki rajta!-kapkodta a levegőt

-Szimpla? Kivittétek a szalagkorlàtot,mellesleg még vagy 5 métert bukfenceztetek lefelé! Szimpla autóbaleset?!-húzom fel a szemöldököm

-Ashley!-kupordott össze Jason és szó szerint zokogott! 

-Tudom,hogy nehéz! De...nem szabad összeroppannod! Most nem! Fel kell épülnöd! Jelen pillanatban màs nem szàmít! 

-Nem akarok felépülni! Nélküle nem!-fúrja arcàt a pàrnába

-Figyelj,sírd ki magad és...minden rendben lesz!

-Semmi sincs rendben,Cameron! És mostmár nem is lesz...Ash nélkül nem. -mondja elhaló hangon

-Bro...

-Tudod,mi volt hozzà az utolsó mondatom? Tisztàn emlékszek mindenre... Veszekedtünk és azt mondtam neki hogy,ha nem fejezi be akkor...otthon úgy megbaszom hogy két hétig làbra se àll...-szakítja félbe a síràs.- És,ez bànt a legjobban. Hogy ilyet mondtam neki. De nem érdemelte meg!-sóhajt 

-Senkisem gondolta volna hogy ez lesz! 

-Sosem mondtam neki ilyet... Most pedig tessék! Ez volt hozzà az utolsó mondatom. -halkul el

-Jason,nem tudhattad! -sóhajtok

-De egy férfi nem mondja ezt a menyasszonyànak!-kuporodik össze újra

-Ideges voltál! Te sem gondoltad komolyan... 

-Abban a pillanatban komolyan gondoltam!

-Nyugodj meg egy kicsit! -próbàlom nyugtatni

-Hogyan kérheted ezt tőlem? Ha...Brooke halt volna meg akkor te sem tudnàl megnyugodni,haver!-mondja ezt,teljesen higgadtan...ki nem tud lenyugodni?

-Jason,én tényleg sajnàlom ami történt de...màr sajnos nem tehetünk semmit.-hajtom le a fejem

-Mi jött belénk?

-Egy fekete furgon. 

-Ha az utat figyeltem volna,akkor màr rég kibékültünk volna Ashley-vel és most meg...holtan hever egy...gödör mélyén,és...-zokog újra

-Ne gondolj erre! Istennél van,jó helyen! És te mindigis hittél az ilyenben! Nem kell aggódni érte. -mondom màr szinte énis sírva

-Talàn igazad van. De... Miattam halt meg. És ez életem végéig kísérteni fog. Nem fogom tudni magam túl tenni rajta. 

-Ne mondj ilyeneket! Kellő képpen meggyàszolod és utàna, minden rendbe fog jönni!

-A gyàsz nem sokat segít,Cam...ha kell akkor egész életemben gyàszolom! Nem tudom még hogy mi lesz,vagy hogy lesz de hogy nem szedem magam össze egykönnyen,az biztos! 

-Mr. Mccan!-ront be az orvos

-Robinson doktorúr! -mosolygok rà

-Hàt,itt meg mi történt?! Mr. Mccan-nek mi a baja? Miért van kisírva a szeme?!-vet ràm egy szúrós pillantàst

-Igaz,hogy Ashley-t nem tudtàk megmenteni?-szólal fel Jason 

-Nem kellett volna azonnal ezzel terhelni a beteget, Mr. Buttler! 

-Sajnàlom!-rakom fel védekezésképp a kezeimet

-Szóval igaz...-szipog Jason 

-Próbàltuk újraéleszteni,többszöris de màr késő volt. -hajtja le a fejét az orvos

-Jason,ha...kell valami akkor...hívj,oké?-àllok fel

-Haza mész?

-Igen.

-Jó. Majd hívlak. -sóhajt

-Akkor,viszlàt,csá!-megyek ki a nagy kék ajtón

Így még sohasem làttam a baràtomat! Szörnyű volt...ahogy ez az egész eset is, hogy Ash meghalt!És igaza van. Nem fogja tudni feldolgozni egy könnyen...

-Jason-

-Eltemették màr?-kérdezem,miközben a szívem szakad meg
-Igen. Virginiàban. -nézegeti a lapokat a kezében...
-Olyan messze?!-sokkolódtam le mégjobban...
-A nagybàtyjàval beszéltünk és ő kérte az odaszàllítàsàt.
-Értem...-sóhajtok
-Részvétem.
Vàlasz képp csak bólintottam
-Ha összeszedi magàt,akàr a jövőhéten ki is mehet!-mosolyog halvànyan
-Miért mentettek meg?-kérdezem komoran
-Tessék?
-Ha ő meghalt,velem miért foglalkoztak?-próbàlom visszafolytani a síràst
-Maga életképes volt. Csak nem nyilvànítjuk halottnak!
-Mibe halt meg?
-Súlyos fejsérülés és belsővérzés.
-Honnan tudtàk hogy életképes vagyok?
-Mr. Mccan... Ennél több informàciót nem szívesen adok ki!
-Akkor jólvan...fintorgok
-Minden jót. Ha esetleg szüksége van valamire,jönnek a nővérek. -megy ki

Heey😄😄 első fejezeet! Ha tetszett,jelezd kommentbe🙈 

Eme💋

PROLÓGUS

-Jason-

-Menjünk màr! Unom magam Jason!-karol belém Ashley unottan

-Most,tényleg ilyen gyorsan menni akarsz? Alig fél óràja jöttünk!-nézek rà

-De...nem ez volt a tervem ma estére! Veled akartam lenni,otthon! -sóhajt

-Tudom! De ez most fontos volt...

-Tudod,mostanàban valahogy minden fontosabb mint a menyasszonyod!

-Ezt...hogy érted?!

-Ha én valamit eltervezek,vagy eltervezünk akkor mindig közbe jön valami,és tök mindegy hogy miaz neked fontosabb!-csattan fel

-Ashley! Ne itt!-szólok rà

-Akkor menjünk!-viharzik ki a parkolóba

-Figyu haver, mennem kell majd beszélünk!-megyek oda Cameron-hoz

-Oké!-pacsizunk le,és Ashley utàn megyek

-Baby! Ne csinàld màr!-futok oda hozzà

-Jason! Most az egyszer legyek én a fontos!

-Menjünk...-nyitom ki a kocsit és beszàlltunk.

-Nem értem hogy miért vagy ilyen... -néz ki az ablakon

-Màrmint milyen?-fürkészem az utat

-Olyan akinek minden fontosabb a vilàgon,csak én nem!-sóhajt

-Mondtam egy szóval is hogy azok a dolgok fontosabbak?-kezd idegesíteni...

-Mindig azok...

-Ne bassz fel Ashley...-sóhajtok

-Ne basszalak fel?! Igazam van! Nem is értem hogy miért vagy kiakadva!

-Ashley!

-Ma a vendégszobàban alszom...

-Persze! Hiszen ez a megoldàs...-mondom gúnyosan 

-Vagy akkor alszol ott te?

-Tényleg?!-emelem fel a hangom

-Talàn szerinted viccelek?-mondja halkan

-Mindig miattad kell veszekedni! 

-Miattam?! Te okozod a feszültséget!

-Fhú bazdmeg...-sóhajtok

-Tudod dràgàm azt csak te tudod...-mosolyog

-Kibaszott vicces vagy!

-Ezt eddig is tudtam!-nevet fel

-Ashley...ha nem fejezed be,én otthon úgy megbaszlak hogy két hétig nem àllsz làbra!-veszek nagy levegőt,majd kifújom

-Attól félek én...-nevet mégjobban 

-Majd meglàtod...-hajtom le a fejem,de mikor màsodpercek múltàn feleszmélek,a szembejövő fény elvakít,és nem làtok semmit...

-Jason!-kiabàl Ashley,de màr késő...az a valami belénk csapódott és àtrepültünk a szalagkorlàton. Aztàn pedig egy nagy ütés érte a fejemet és...elsötétült minden...

Sziasztok! És...igen itt is van a prológus ami nagyon remélem hogy elnyerte a tetszéseteket! 

Szóval ha tetszik,ne felejts el nyomot hagyni;) 

És külön köszönet Csenge K.-nak hogy segített a design-ban❤

Eme💋